Két nyár, 26 év különbséggel az életemből...

Két Én, két generáció, két rutin reggelente és esténként, mostmár késő bánat, habár nem cserélném el semmiért egyiket sem.

'96 nyarán Rovinjban hevertünk a sziklás parton, a feszes, fiatal bőrünket örökkévalónak tartva. Merthogy Mi ezt nem gondoltuk vagy reméltük, Mi tudtuk. Hogy így marad. És a legrosszabb esetnek tartottuk azt, hogy minden úgy marad rajtunk ahogy akkor volt, mivel örök elégedetlenek voltunk. Mindenről szentül hittük, hogy az lehet még jobb is.

A napvédelmet az új Chanel napszemüveg jelentette, mondjuk az legalább márkás volt, de fényvédőben csakis alacsony faktorút, olajosat vettünk és természetesen illat vagy flakon alapján választottunk. Mert a 20 astól sose fogunk lebarnulni és egyébként is egyszer kell leégni minden nyáron, utána már csak barnulni lehet.

Így ugrott be a strand táskába a max. 6 os UV védő kókusz illatú olaj, a kakaó vaj és Anyám alumínium fóliával borított fényvisszaverős kihajtható napozó kelléke amit ha az arcunk elé tettünk, kb. 10 perc alatt szénné égett a bőrünk úgy verte vissza fényt. És volt még valami ami nélkül egy lépést sem tettünk: a gumimatrac. Arra fel lehetett feküdni, rá lehetett hárman is hasalni, be lehetett vele úszni és órákon át napozni a hűvös vízben. Bizony. Legjobb esetben déli 12 és este 6 között. De hogyha hangos, meleg vagy kényelmetlen volt a szállásunk, akkor már délelőtt 10 től is. Még jó hogy. Ki ha nem Én és a Bartánőim.

Mindig azon nevettünk, hogy azt mondtuk, annyi hülyeséget csinálunk huszonévesen, hogy egy pszichológus milliomos lesz a terápiánk árából és annyi sz@rt kenünk magunkra, hogy vagy egy plasztikai sebészhez kell majd feleségül mennünk vagy nagyon jó állásunknak kell majd lennie hogy ki tudjuk fizetni az arckezeléseinket. A terápia bejött. De a bőröm...Végül megtanultam az Esztétikai Medicinát és ha orvos nem is lettem, sőt a férjem másodjára sem plasztikai sebész lett, van elég harci eszköz a kezemben, hogy megvívjuk a csatát az évek múlásával.

A bartáságok megmaradtak, a gyerekeink felnőttek, Mi még mindig Britney Spears-t és Madonnát hallgatunk, de a fürdőszobáink polcain új tégelyek sorakoznak.

Már tudjuk, hogy az Alastin, a Skinceuticals, a ZoSkincare melyik termékei jók a bőrünknek, hogy nem napozó hanem fényvédő, hogy kémiai vagy fizikai, hogy mennyi időnként és melyiket kenjük. A napszemüveg mellé bekerült a napernyő, a nyugágy, a Vogue magazin és napra csakis délután 4 után megyünk...Már nem fújunk parfümöt sem a strandoláshoz. Borult idő esetén a szlogen, hogy szűrt fényben lehet a legjobban barnulni és kitör a frász minket hogyha az arcunk barnább a testünknél, mert az öregít.

A gumimatracból nem tudtam engedni 26 év alatt sem. Sőt, sajnos terápia ide, terápia oda, a gyerekeimnek sem adom oda az enyémet. Mert AZ az ENYÉM. Igazam van, nem ?

És ha vége a nyárnak, jöhet a hialuronsavas filler, a skinbooster, a Profhilo, a "laza" peeling, a "mi volt Monacóban a kiállításon, van valami új csodaszer?", a szempilla növesztő szérum, a botox és Magdika "dörzsije" ami még a 90 es évekből a St.Ives nevű márka barackmagos testradírja -mert szentül hisszük, hogy hogyha ezzel naponta leradírozzuk a testünket, akkor nem lesz rajta narancsbőr.
2022. Tegnap a nagyobbik lányom rák vörösre égett a parton. A kérdésére, hogy mit kenjen a bőrére hirtelen azt válaszoltam, hogy tejfölt. Mégsem tudom eldönteni változott-e bármi is....